What about goodnight kisses?
�rezt�tek m�r hogy egyszercsak valamilyen sz�motokra nem ismert okb�l, a d�nt� pillanatban el�nt titeket valami ismer�s, de biztosan nem hely�nval� �rz�s? Mikor d�h�sek vagytok, pr�b�ln�tok lehiggadni, racion�lisan gondolkodni �s cselekedni, hogy j� d�nt�st hozzatok, de ez a valami m�gis f�l�tek kerekedik �s gonosz, suttog�sn�l alig hangosabb szavaival azt ord�tja az agyadban, hogy fen�be az eg�sszel, dobd m�r a k�p�be azt a kibaszott alm�spit�t �s r� se r�nts az eg�szre!
N�ha olyan j� lenne egyszer�en hallgatni r�, �s azt cselekedni amit mond. Nem gondolni a k�vetkezm�nyekre, sem pedig arra hogy k�s�bb val�sz�n�leg meg fogod b�nni a tetteidet.
De az az �des el�gt�tel... cs�b�t�, mindenk�ppen. Sokszor j�r azon az eszem hogy vajon meg�ri-e a pillanatnyi �r�m vagy nevezz�k nev�n a dolgot k�r�r�m, azt, hogy ut�na azon j�rjon az eszem, mennyire elcsesztem �s lehettem volna okosabb is. Gondolom nem csak engem em�sztenek ilyen �s ehhez hasonl� probl�m�k. Igen, �n pr�b�lok magam szab�lyrendszere szerint j� ember lenni, �s m�g akkor is eszerint cselekszem, mikor legsz�vesebben csak r�ord�tan�k az illet�re minden magyar�zat n�lk�l. V�gre kit�lthetn�m a d�h�met. Vajon ha nem teszem el�bb ut�bb felem�szt majd? Megkeseredek ha nem kezdek ezzel valamit? Milyenn� v�lok majd? Megv�ltozom egy�ltal�n?
Valahol azonban �gy gondolom, hogy az, ahogy az ember megtanulja elnyomni az �rzelmeit �s azt ami a sz�v�ben van, egy j� kezdetet jelent a feln�tt� v�l�shoz. Val�sz�n�leg t�vedek.