Axel Solheim

Ahogy egyre k�zelebb �rtem a m�g mindig sorfalban �csorg� �joncokhoz hagytam, hogy ki�lj�n az arcomra a kelletlens�g. Hadd �rezz�k m�r az els� nap, hogy a jelenl�t�kkel egyel�re semmi m�st nem v�ltanak ki bel�lem, mint gy�l�letet. Ez persze nem nekik sz�lt, �k csak a probl�ma forr�sai voltak. A gond okoz�ja pedig az a kis senkih�zi talpnyal� baka, volt, aki korona n�lk�l is j�tszotta a kiskir�lyt. 
- H�lgyeim k�rem, tal�n k�l�n k�rv�nyt kell beny�jtanom?! Szedj�k �ssze a cuccaikat �s ir�ny a s�tor. Pihenni r��rnek a s�rban is. – b�ktem el�re fejemmel a gyakorl�t�r m�sik v�g�ben elhelyezett hossz�, alga z�ld kopott ponyva fel�.
- Eln�z�st uram, de nem kellene el�bb a h�l�k�rlet�nket kiosztani? – �llt meg mellettem egy nyeszlett, csontos v�ll� szem�veges fi�, a t�sk�j�t szorongatva. Tipikus okoska, aki �nk�nt jelentkezett ide, hogy egy „ t�k�letes rendszer ” r�sze lehessen. De sebaj, a hozz� hasonl�kat sem szabad elhanyagolni, miut�n v�geztem vele � is legal�bb annyira fogja gy�l�lni ezt a helyet, mint mindenki m�s. Ha csak nem jobban, hiszen � a saj�t akarat�b�l j�tt ide.
- M�g mit nem… - vigyorodtam el, ahogy a haj�ba markolva megind�tottam az okoskod�t a t�bbiek ut�n – El�bb �tvizsg�ljuk a t�sk�kat, ti pedig addig �j frizur�t kaptok. Na, nyom�s kisasszony a t�bbi ut�n!
A s�torban m�r ott �lt n�h�ny ismer�s fazon a b�zison dolgoz�k k�z�l. Nem voltak j� katon�k, �ltal�ban azok az elvakult rendszerm�ni�sok v�gezt�k az ilyen �s ehhez hasonl� munk�t, akik az alkalmass�gin elhasaltak, de m�g is a hadseregn�l akartak maradni. �gy legal�bb elmondhatj�k azt hogy t�bb �vig szolg�lt�k az orsz�got. Persze, an�lk�l hogy egyetlen mutogatnival� sebhelyet is szereztek volna. 
- Van valami kap�s Bill? – t�maszkodtam neki a s�tor egyik vasl�b�nak, mik�zben az �joncok f�jdalmas k�p�t b�multam. A kopaszt�ssal kezd�dik minden, ez a kulcs �s a v�laszt�vonal a kinti �s az itteni �let k�z�tt. Mintha att�l, mert megv�lunk egy kis sz�rt�l, m�ris jobb katon�k lenn�nk. 
- Csak a szok�sos Geoff, magazinok, porn�, k�pek meg n�h�ny k�s �s bicska. Mintha itt nem lenne �gy is �pp el�g fegyver arra, hogy kiny�rj�k egym�st.
- Vagy saj�t magukat.. – teszem hozz� az el�ttem �l�, �pp egy j�l megt�m�tt t�ska tartalm�t vizsg�l� sorst�rsamra tekintve. A k�vetkez� pillanatban der�lt arccal mozgatja meg a t�sk�t �s annak tartalm�t, ami �desen csilingel� hangot hallat. 
- Azt hiszem, az �joncok szeretn�nek j� benyom�st tenni r�nk. Ha m�r ilyen sz�pen felk�sz�ltek ak�r meg is �nnepelhetj�k az �rkezt�ket.- pillant a szint�n fel�nk fordul� bak�kra.
Az �ltal�nos hangzavar fesz�lt cs�ndd� v�ltozott, abban a pillanatban, hogy az �vegek �sszekoccantak odabent. Nem tudt�k mire sz�m�tsanak t�l�nk. Csak ritk�n vannak olyan idi�t�k, akik alkohol becsemp�sz�s�vel azonnal mag�ra akarja vonni az �rmesterek figyelm�t.
Szerencs�j�re, mi m�g �pp id�ben megtal�ltuk… �s el is t�ntetj�k mihamarabb a bizony�t�kot.
- Na, l�ssuk csak akkor h�lgyeim, ez kihez tartozik? – emelem fel az imm�ron �resen t�tong� nagy fekete sportt�sk�t, �s megv�rtam a nekik j�r� k�t-h�rom sz�vdobban�snyi id�t, am�g az illet� �nk�nt kiv�lhat a csapatb�l, �s f�l�t fark�t beh�zva el�m f�radhat. Ez a m�dszer persze t�zb�l egyszer sem j�n be.
- Utolj�ra k�rdezem, ki� ez a….
- Az eny�m. – �llna fel az egyik �jonc a sz�kb�l, de az �gyeletes fodr�szunk visszanyomja a hely�re.
- Ne mozgol�dj �csi, k�l�nben b�cs�t mondhatsz a f�lednek hallottad?
- Nem fog elszaladni, engedd m�r ide… - v�rom meg, am�g a megcsonk�tott f�rtjeivel hozz�m s�t�l- Sz�val a ti�d? Hogy h�vnak? – n�ztem v�gig rajta v�gre t�zetesebben. A magas, sz�lk�s, ny�l�nk alakja m�r az alakul�t�ren is felt�nt. Az alacsonyabb, gy�va barmok el�re l�kd�st�k, � pedig nem tiltakozott, mintha mindegy volna, ki veszi �szre vagy ki figyel fel r�. A szok�sos feh�r trik� �s terepsz�n� nadr�g volt rajta, m�g a bakancsa is ugyan�gy volt bef�zve, ak�rcsak az �sszes t�bbinek.
- Axel Solheim… uram. – emeli lust�n szalut�l�sra a kez�t, mintha nekem tenne sz�vess�get azzal, hogy egy�ltal�n megteszi. A mozdulat, miel�tt el�rte volna c�lj�t f�lbeszakad, �s a kezeit visszaejti a teste mell�.
A h�tt�rb�l g�nyos nevet�sfoszl�nyok �sznak be a tudatunkba, de ez nem z�kkenti ki a fi�t abb�l, hogy egyetlen pillant�s�val pr�b�ljon meg�lni. 
- Maradjon….a hajad. Maradjon - hozok gyors d�nt�st, csak hogy v�gre leker�lj�n az a f�l�nyes arckifejez�s a k�p�r�l. - Te seg�tesz rajtam, �n seg�tek rajtad. Itt �gy megy ez, te szerzel nekem egy j� est�t, �n pedig megmentem a f�rt�csk�idet bongyorka. – pillantok a pimaszul fintorba r�ndul� k�p�re. R�ad�sul m�g csak meg sem pr�b�lja elrejteni el�lem a kis mocsok.
-  Sr�cok, azt hiszem, megvan az idei l�zadoz� kisk�lyk�nk. – intek neki, hogy jelezzem, befejezettnek tekintem a besz�lget�st. Egyel�re. Ha felt�n�sk�dni szeretne, megkapja a figyelmet, ami j�r neki, ha pedig bek�p… nos, akkor sem leszek h�l�tlan. Eggyel t�bb ok, hogy pokoll� tegyem az itteni �let�t.